Aggályos a környezetre gyakorolt hatásuk is!

Ezek a cégek általában nem a környezetvédelmi intézkedéseikről híresek.

2001-ben a Kraft például jelentős összegeket áldozott arra, hogy a Bush adminisztrációnál lobbizzon a kyoto-i protokoll elfogadása ellen. 

A Procter és Gamble erőteljesen fellépett az európai, a vegyi anyagok használatának megszigorítását célzó környezetvédelmi törvényekkel szemben: emiatt az Európai Parlament által 2003-ban elfogadott törvény csak kevéssé védi az európai polgárokat a háztartási szerekben található vegyi anyagokkal szemben. 

Ennek az anti-környezetvédelmi militáns viselkedésnek egyetlen mozgatórugója van: a cégek biztosítani szeretnék, hogy rövidtávon a termelés a lehető legkifizetődőbb legyen. 

Az, hogy ez esetleg milyen károkat okozhat a bolygó lakosságának vagy az állatvilágának, láthatóan nem minősül annyira fontosnak.

De az érintett cégek talán legnagyobb hatása a környezetre a pálmaolaj masszív használatábólered. Az olajpálma-ültetvények elterjedésének negatív velejárói: nagyfokú erdőirtás, helyi közösségek elköltöztetése akár erőszak árán is, egyes állatfajok kipusztulása vagy legalábbis veszélyeztetetté válása, üvegház-hatású gázok kibocsátása, többször képezték újságcikkek témájátaz utóbbi években. Ennek ellenére a pálmaolaj továbbra is tömegesen jelen van a különféle élelmiszerekben, főként az olcsósága miatt és mert kitűnően helyettesíti az (éppen olyan) egészségtelen transz zsírokat.

Mert ezekkel a cégekkel kapcsolatban több botrány is napvilágra került a termékeik előállítása során tapasztalt munkakörülmények kapcsán. Valószínűleg senkit sem lep meg ez a tény sem. Viszont az már igen, hogy egyes vállalatok milyen messzire képesek elmenni.

2005-ben a Nestlé-t az ILRF (International Labor Right Fund) gyerekkereskedelemmel vádolta. A cég elefántcsontparti kakaó-ültetvényeire a szomszédos országokból hoztak gyerekeket munkaerőnek. És a számos figyelmeztetés és felhívás ellenére, amit a Nestlé-hez intéztek, a cég sosem reagált érdemben.   Egy másik per is indult az USA-ban, ahol a Nestlé-t több nyugat-afrikai államban elkövetett rabszolgatartással, gyerekrablással és kínzással vádolják. Illetve ott van egy szakszervezeti vezető meggyilkolása Kolumbiában. Ez utóbbi nyilvánosan felfedte a Nestlé azon stratégiáját, miszerint a Nestlé által importált tejporon címkét cseréltek, hogy utána helyi termékként tüntethessék fel. Az importált tejpor szavatossága ráadásul gyakran lejárt volt. A rendőrségi vizsgálat igazolta mindezt és a Nestlé-t hivatalosan bíróság elé állították a lakosság egészségének veszélyeztetéséért.  De rejtélyes módon több, a Nestlé-t feljelentő munkás és szakszervezeti vezető gyilkosság áldozata lett.
A Coca-Cola ügyei sem patyolat-tiszták: amerikai szakszervezeti vezetők azzal vádoljak a céget, hogy Kolumbiában félkatonai csoportokat alkalmazott a munkásai megfélemlítésére.